Észak-pesti Centrumkórház tervpályázat

A tervpályázat során vizsgáltuk a tervezési területet és környezetét. Elsődleges célunk volt, hogy a telepítés reflektáljon a terület egyedi sajátosságaira. Az új épületet a Róbert Károly körút térfal rendszerébe integráltuk, pozicionálásával biztosítottuk a meglévő épületegyüttes és körútra jellemző térfal kontinuitását. Az épület presztizs beruházás jellege miatt fontosnak tartjuk, hogy a tervezett új épületcsoport a leginkább frekventált Róbert Károly körút felől legyen megközelíthető és látható. Az épületcsoport körút felöli elhelyezésével a telek szabadon hagyott területét kertfelületként tudjuk hasznosítani, ami egyben lehetséges jövőbeni expandáció fejlesztési területeként szolgál. A parkfelület a környékbeliek számára szabadon bejárható lenne, egyben rekreációs területként szolgál az itt dolgozóknak, a betegeknek és itt található az óvoda-bölcsőde és a nővérszálló kertje is.

Az újonnan elhelyezett nagyszámú parkolók és a különböző útvonalak elválasztása érdekében a Hajdú utcát kiszélesítettük. A három forgalmi sávos utcában a középső sávot a dedikált kanyarodósávok helyezkednek el, így biztosítva az épület különböző gépjárműs megközelítéseit. A mentős és gyalogos útvonal kereszteződés megakadályozására a Sürgősségi Beteg Centrumnak egyirányú közlekedésű mentős udvart alakítottunk ki.

A kórház tervezése során a legfontosabb szempontok a következők voltak:

• Kórházi balesetek és fertőzések minimalizálása
• A gyógyulást legjobban elősegítő közeg biztosítása
• Technológiai vívmányok alkalmazása és az ehhez szükséges környezet kialakítása
• Megfelelő munkaerőállomány biztosítása
• Hatékonyabb és gazdaságosabb működés

Az épület struktúrájának alapja az átlátható, logikus közlekedési- és térkapcsolatokkal rendelkező 21. századi térbeli egészségügyi rendszer létrehozása, mely szervesen illeszkedik az urbanisztikai kontextusba. A struktúra egyszerű és gyors tájékozódást tesz lehetővé, miközben az épület hatékony üzemeltetését is biztosítja. Az épület és egyben a közlekedési rendszer központjában egy többszintes, publikus elosztótér kapott helyet. Az első emelettől kezdve a látogatók négy darab publikus magon érhetik el a kijelölt szinteket és betegosztályokat. A fekvőbetegek ággyal történő mozgatására külön liftmagokat terveztünk, így biztosítva, hogy a járóbetegeket és a látogatókat a lehető legkorábban el tudjuk választani a fekvőbetegek szállításától, így biztosítva számukra a maximális diszkréciót. A szeparált logisztikai közlekedési rendszer részeként külön biztosítottuk az épületen belüli szerviz útvonalakat. A hatékony üzemeltetés és a fertőzések visszaszorítása érdekében a betegosztályok kiszolgálását a pinceszinten elhelyezett kiszolgáló funkciókkal – ágyállomás, mosoda, gyógyszertár, központi raktár, konyha – az osztályok hátsó részében lévő szervízliftek biztosítják.

Az új épületnél alkalmazkodtunk a meglévő épület szintmagasságaihoz az egyértelműen és könnyen kialakítható kapcsolódás miatt. Fontosnak gondoltuk, hogy ugyan a tervpályázat csak az új épülettel foglalkozott, de a valóságban a 2 épületrésznek szervesen kell illeszkednie egymáshoz.

A kórházépületek hatékonyabb és gazdaságosabb üzemeltetéséhez számos technikai újítás áll rendelkezésre, melyeket a tervezés során alkalmaztunk. Ezekkel nemcsak gyorsabb és jobban szervezhető, programozható a kórházi logisztika, de rengeteg munkaidő is megtakarítható, amely a folyamatos humánerőforrás problémákkal küzdő ágazatban kulcsfontosságú. Az épületbe AGV rendszert, csőpostát, mennyezet feletti sínes szállítókonténereket és intelligens raktározási rendszereket alkalmazunk. A betegellátást és komfortot a laborautomatika, az unit dose rendszerű gyógyszertár, a szobák cirkadián világítása és a modern tájékoztatási, betegirányítási rendszerek segítik.

A tervezési folyamat során a fenntarthatósági szempontokat integráltan kezeltük, a környezeti hatásokat szimulációkkal a tervezés kezdetétől folyamatosan vizsgáltuk. Az igények racionalizálása volt a legfontosabb prioritás, ami lehetővé teszi a felhasznált energia és víz mennyiségének redukálását. Az ezek után fennmaradó igények tovább mérsékelhetők az egyes rendszerek optimalizálásával és az üzemeltetés szabályozásával. Az előbbi lépésekkel elért alacsonyabb igények hatékony rendszerekkel kiszolgálása és minél nagyobb arányú megújuló erőforrással való fedezete tovább csökkentheti a szükséges közműlekötéseket és fejlesztéseket. Ezek még alacsonyabb üzemeltetési költségeket, minimalizált károsanyag-kibocsátást és környezetterhelést tesznek lehetővé.

A tervpályázat során a holland EGM Architecten volt a szakmai tanácsadónk és konzulensünk.