A Magyar
Fotográfiai Múzeum programtevének kidolgozásakor egy szűk foghíj telekre
kellett az épület programját megalkotni és egy vázlattervet
elkészíteni. A telek szűkös mérete miatt törekedtünk a multifunkcionális
terek alkalmazására, több olyan területet alakítottunk ki, melyek
időben elválasztott módon működhetnek. Az épület funkciója kettős. A fő
funkció, a kiállítás terei inkább zártabb, csendesebb kialakítást
igényelnek, un. „black-box” elvű kiállításokat tartalmaznak, melyeket a
telek hátsó részei felé helyeztük el. Olyan neutrális, semleges tereket
hoztunk létre, melyekben a kiállítási tárgyakra lehet összpontosítani,
nem az építészeti kialakítás dominál.
Az utca felé és a földszinten a szolgáltatásokat nyitottabb, a betekintést megengedő módon helyeztük el. A közösségi funkciók az utcáról láthatóvá válnak és akár a földszint teljes megnyitására is lehetőség nyílik. A földszinti és a homlokzati funkciók közös célja az épületbe való invitálás és a reményeik szerint pezsgő közösségi kulturális élet megmutatása. Az egyes épületkockák a belső funkciók kivetülését jelentik, melyek föntről lefelé csökkenek, szinte befolynak a földszint terébe, ezzel építészetileg leképezve a behívogatás igényét.