Budai Egészségközpont szakkórház bővítése

A jelenleg is működő Budai Egészségközpont szakkórház új tulajdonosa az intézmény bővítéséről döntött. Tervezési feladatunk a meglévő „A” és „B” jelű kórházi szárnyak meghatározott területeinek átalakítására, valamint egy új, ezekkel szervesen kapcsolódó új kórházi tömb tervezésére szólt.

A területen a régmúltba nyúlóan hagyománya van a gyógyításnak. A beruházás helyén már az 1870-es években felépült a Budai Helyőrségi Kórház. A háborúban megsérült épület lebontása után 1939-ben újabb kórházi épületet emeltek Tabéry Iván és Schall József tervei alapján, ez a ma is álló „A” épület, melyet az 1973-ban épült alacsonyabb szárny, a „B” épület egészít ki.

Mivel a Budai Egészségközpont a gerincgyógyászatban mind a közfinanszírozott, mind pedig a magánellátás területén piacvezető szerepet tölt be, ezért a meglévő intézmény bővítésének célja ezen pozíciójának megőrzése, illetve megerősítése. A tervezési programban a jelenleg is üzemelő betegellátási kapacitások mellett a Megbízó az alábbi főbb szakmai/ellátási funkciókat jelölte meg: járóbeteg szakellátási/szűrési központ, akut ambulancia, új képalkotó egységek, fekvőbeteg ellátás, intenzív ellátás és a műtői kapacitás bővítése 8 korszerű nagysebészeti- és 2 egynapos műtővel. A programterv és koncepció kialakításakor a neves holland kórháztervező céget, az EGM architectent vontuk be. Velük, illetve az orvos kollégákkal közösen alakítottuk ki a kórház működésének koncepcióját. Az egyes osztályok és azok kapcsolatát betegbarát, jól működtethető és gazdaságos módon terveztük meg.

A Design-koncepció megalkotásakor először is megvizsgáltuk a terület építészeti arculatát, melyet főleg a hegyvidékre jellemző keretes beépítés és a városias karakter határoz meg. Az általunk választott keretes verzió építészeti koncepciójának lényege, hogy egy olyan, kompakt módon kialakított kórház születhessen, mely egyszerre rendelkezik ennek minden előnyével, ugyanakkor világos, jól használható belső terei vannak és nem válik túl hangsúlyos, a környezetével nem megfelelő egyensúlyban lévő elemmé.

A városi kontextusban, a speciális hegyvidéki környezetben olyan tömegformálásra van szükség, mely a kompakt térszervezést képes több kisebb egységre bontani, hogy emberközelibb, a környezetére reagáló épület születhessen. A hierarchikus rendben sorakozó épületrészeket úgy helyeztük el, hogy a legnagyobb (a műtőket is magában foglaló) tömeget húztuk leghátrébb az Alkotás utcától, ez a telek középső részét foglalja el, ahol eleve több szabad tér áll a rendelkezésünkre. A kompozíció további elemei azután úgy válnak fokozatosan egyre emberközelibbé ahogy közeledünk a forgalmas főút és a gyalogos főbejárat felé.

A tömbök keretekként működnek, így kisebb-nagyobb belső udvarok jönnek létre, melyek több szempontból is hasznosak: lehetőséget teremtenek a természetes bevilágításra az épületrészek belsőbb zónáiban is, segítik a természetes szellőzést mind az új, mind a meglévő épületek esetében, de ugyanilyen fontos szerepük van abban is, hogy a belső terek komfortosabbá és humánusabbá válhatnak a növényekkel beültetett világos átriumok látványa által. Az épület terveit több benapozás vizsgálat, áramtechnikai szimuláció és köztér komfort vizsgálat segítségével optimalizáltuk. A szimulációk segítségével folyamatosan vizsgáltuk a belső komfort paramétereket, annak érdekében, hogy mind a betegek, látogatók, mind a kórházban dolgozók számára ideális körülményeket teremtsünk.

Az építészeti kialakítás fontos, koncepcionális része az a tömegformálási elv, hogy az új beépítés maradjon meg a Tabéry-Schall kettős által lefektetett egyértelmű, feszes koordináta rendszerben. Mivel a fejlesztés révén a meglévő épületek is új kontextusba kerülnek, ezért rendkívül fontos kérdés, hogy a kapcsolódási pontokon milyen viszony alakul ki régi és új között. Tervünkben az új „C” épület előregyártott elemes rendszerű homlokzati panelokból készülő tömege nem kapcsolódik közvetlenül az „A” épület bütüjéhez, a kettő között helyet kapott egy üvegezett elválasztó elem.

Az épület homlokzati koncepciójának megalkotásakor célunk volt, hogy egy olyan ikonikus épület születhessen meg, mely egyrészt megjeleníti, megtestesíti a mögöttes kórházi funkciót, másrészt letisztultságával és egyszerűségével biztonságot, megbízhatóságot sugall. Az építészeti és kórházszakmai komplex szempontrendszerre a válaszunk egy olyan előregyártott, reagens külső héj megalkotása volt, mely egyrészt összhangot teremt a tömeg- és a homlokzatképzés között, másrészt az áttörtség, az üvegezés arányának változtatásával reagálni tud a homlokzat mögött található sokféle helyiség igen eltérő igényeire. Az új épület előregyártott modul elemeinek kiosztását, azok üvegezett és tömör arányát parametrikus, automatizált tervezés segítségével alakítottunk ki, mely során folyamatosan figyeltük a benapozás szimulációkat, hogy ideális fénymennyiségek kerüljenek a belső terekbe.

Az épület fejlett gépészeti rendszereket fog tartalmazni. Mivel a beruházó az üzemeltetésben, és így a hosszabb távú megtérülésben is érdekelt, ezért a megújuló primer rendszerek aránya meghaladja a törvényileg előírt minimum értéket. Az épület energia-ellátását és a fenntartható energiagazdálkodást talajszonda rendszer, levegős hőszivattyúk, illetve napelemek biztosítják. Az orvosi ellátás területei a legmodernebb gyógyászati eszközökkel lesznek felszerelve, a műtők paneles rendszerrel lesznek kialakítva.