A hazai ingatlanszektor változásairól, az okos városokról és városfejlesztésekről, valamint a Z generáció által diktált kihívásokról, köztük a WELL-being forradalomról is szó volt a Portfolio november 22-i konferenciáján a Groupama Arénában. A konferencián a Paulinyi-Reith & Partners is jelen volt, egyfelől mint a fenntartható építészet hazai úttörője, másrészt mint a fővárosi fejlesztésekben aktívan résztvevő, városi léptékű projektek tervezési munkálataiban jártas cégcsoport.
Bősze Szilvia üzletfejlesztési igazgató a “Grandiózus Projektek” című szekció moderátoraként képviselte a P-RP-t. A hazai és nemzetközi kapcsolatokért, valamint az új szolgáltatások fejlesztéséért felelős szakember a szekciót felvezető rövid beszédében hangsúlyozta a városi léptékű fejlesztések volumenéből és hosszú távú hatásaiból adódó környezetvédelmi és társadalmi felelősséget. Példaként említette Hamburgot, amely élen jár a városban található zöld területek növelésében: egy 2014-ben elfogadott stratégia alapján az elkövetkező 15-20 éven belül az 1,8 milliós város területének 40%-a zöld terület kell, hogy legyen, és az intézkedéseknek köszönhetően a nagyvárost már most is európa legzöldebb városai között tartják számon. A városfejlesztési stratégiák sorába illik a 2013-ban elfogadott és kissé méltatlanul elfeledett “Budapest 2030 - Hosszú távú városfejlesztési koncepció” is, amely elemzésekre és adatokra alapozva cselekvési tervet határozott meg többek között az aktív zöldfelületek növelésére, a megfelelő közlekedési kapcsolatok kiépítésére, valamint az energia és klímatudatos épített környezet kialakítására. A koncepció két évig tartó kidolgozásában több mint 50 szakember között Dr. Reith András, a P-RP fenntarthatóságért felelős igazgatója is részt vett. A moderátori bevezetőt három városi léptékű budapesti projekt bemutatása követte.
Dr. Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt kivitelezéséért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójának előadása a tervek megvalósításáról, a már elkészült vagy kivitelezés alatt álló projektelemekre és azok hatásaira fókuszált, mint a Szépművészeti Múzeum, az OMRRK (Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ), a Pannon Park biodóm épülete, a Nemzeti Galéria vagy éppen a Vakok Kertje, az ifjúsági sportpályák és a kutyás élménypark.
Az egyik legújabb fővárosi giga projektet – a Westend mellett mintegy 9 hektáros területen épülő Central Park fejlesztést – Ágházi Gyula, a projektet kivitelező Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója mutatta be a nagyközönség számára. A komplex városi fejlesztés elemei mellett ismertette azt a fejlesztői víziót, amely szerint a Városliget–Parlament és a Szent István Park–Terror Háza tengelyek ha aktív zöld folyosóként parkosítva lennének, a két tengely metszetében elhelyezkedő beruházási terület a maga két hektáros közparkjával ideális és élhető vegyes funkciójú csomópontként funkcionálhat majd.
A dél-budai városrészben két nagy fejlesztést kivitelező Futureal-csoport vezérigazgatója, Tatár Tibor előadásában röviden bemutatta, hogy a kelenföldi régióban zajló Budapest ONE és Etele Plaza fejlesztések a környék egyéb potenciáljainak tükrében hogyan álltak össze egy szinergiákra épülő Dél-Budai Városközpont fejlesztéssé. Nem csupán két különálló nagyprojektről van szó, hanem például az Őrmező intermodális csomóponttal, a Dél-Budai Kórház beruházással együttesen egy gigantikus beruházásról, amelynek vonzáskörzete Székesfehérvárig nyúlik, így több mint két millió lakost érint. A Futureal vezérigazgatója reméli, hogy a Dél-Budai Városközpont fejlesztése érdekében nemrégiben elindult együttműködés felgyorsítja és összehangolja a különálló szereplők projektjeit.
Bősze Szilvia moderátorként kérdéseivel kifejezetten arra fektette a hangsúlyt, hogy a hallgatóság minél többet megismerhessen a három óriás projekt esetleg kevesebbet hallott környezeti- és társadalmi tudatosságáról. Ennek városi léptékű fejlesztéseknél az egyik legkézzelfoghatóbb és -hatékonyabb megoldása az épület léptéken túlnyúló hálózati rendszerek kialakítása. Így szóba került a Városliget intézményeit összekötő, a Városligeti Műjégpálya hűtési kapacitását kihasználó központi hűtési-, valamint a távhőrendszer, úgyanígy az átgondolt közlekedési kapcsolatok és funkciók. Mivel a Városliget Zrt. fejlesztési és – a korábbi állami fejlesztések gyakorlatához képest rendhagyó módon – üzemeltetési feladatokkal vette át 99 évre a Városliget vagyonkezelését, ezért kiemelten érvényesülnek a fenntarthatóság elvei.
Ágházi Gyula és Tatár Tibor piaci ingatlanfejlesztőkként egyetértettek abban, hogy ma már az élhető közösségi élettér teremtése elengedhetetlen egy sikeres városi léptékű fejlesztéshez. Így mindkét fejlesztőcsoport hajlandó az előírtnál nagyobb köztereket és közfunkciót létesíteni, hogy a terület a fejlesztés után kedvelt hely legyen, ezzel teremtve meg a hosszú távú keresletet. Ágházi Gyula szerint kulcsfontosságú a közpark saját üzemeltetésben tartása, mert ez az egyetlen biztosítéka a minőségi élettér fenntartásának.
A beszélgetés során a résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a különböző fővárosi fejlesztések során összehangolt döntéseket kell hozni, hiszen ilyen gigantikus beruházások során olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a mára túlfeszítetté vált közlekedési helyzet, az építkezések társadalmi és környezetvédelmi felelőssége, a Z generáció támasztotta kihívások, vagy éppen a zöldövezetek összeköttetése az infrastruktúrával, és fontosnak tartják, hogy a jogalkotó és hatóság le tudja követni a változó trendek – mint például az önvezető autók és távoli munkavégzés elterjedésével várható parkolóigény csökkenés – miatt szükséges tervezési változásokat.
A szekciót így látta a Portfolio.hu
A konferenciát megelőzően a Portfolio beszélgetett a cégcsoport névadóival, Dr. Paulinyi Gergely elnök-vezérigazgatóval és Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgatóval Budapest jövőjéről. A cikket ide kattintva olvashatja el.