Az eredetileg a Holdra tervezett technológiáknak több köze van a városaink jövőjéhez, mint gondolnánk. Az a fajta előre tervezés, amit az űripar megkövetel, holnapra már az építészet egyik legfontosabb eszköze lesz – főleg egy klímaváltozással és energiaválsággal terhelt korszakban. Az űripar technológiai megoldásai ma már nem csupán a mérnöki fejlesztések szintjén jelennek meg: egyre több eszköz szivárog át az építészetbe, amelyek gyökeresen alakítják át a tervezési és üzemeltetési döntéseket.
A Világgazdaság ingatlanpiaci műsorának, a Négyzetméter podcastnak a vendége volt Németh Roland, a Paulinyi & Partners automatizációs fejlesztési vezetője, aki arról beszélt, miként válik az űripari gondolkodás az építészeti innováció egyik legfontosabb alkotóelemévé.
Digitális ikrek: több, mint BIM
Az egyik legfontosabb technológiai ugrás az úgynevezett digitális ikermodellek megjelenése. Míg a BIM a tervezési és kivitelezési információk strukturált kezelésére fókuszál, addig a digital twin ennél jóval messzebbre megy: az épület működését, energetikai teljesítményét, használati mintáit és jövőbeli viselkedését is képes előre modellezni.
Ez a szemlélet közvetlenül az űriparból érkezett. Az űreszközök esetében már évtizedekkel ezelőtt alapelv volt, hogy a lehető legtöbb kockázatot digitális környezetben kell kiszűrni – még azelőtt, hogy a fizikai megvalósítás megtörténne.
„Az épületek életciklusa leginkább az üzemeltetési fázisban helyezkedik el. Tehát a költségeknek nagy százaléka, a 80 százaléka már az üzemeltetési fázisban található. Hogyha sikerül olyan épületet terveznünk, amelyik nagyon jól üzemeltethető, akkor előre tudjuk vetíteni az energiafelhasználását, így egy sor olyan dolgot tudunk előrevetíteni, ami utána viszonylag rövid határidőn belül egy áttervezést, egy felújítást kellene, hogy eredményezzen” – mondta el Németh Roland.
Műholdas adatok és mikroklíma
Az űripari adatfelhasználás egyik legizgalmasabb alkalmazási területe a városi mikroklíma és a hőszigethatás elemzése. A Paulinyi & Partners saját fejlesztésű rendszere, a HeatScape Resolve, műholdas földmegfigyelési adatokra támaszkodva képes előre jelezni egy tervezett beépítés hőterhelési hatásait.
Ez különösen nagy léptékű lakó- és vegyes funkciójú fejlesztéseknél jelentős, ahol már néhány fokos hőmérséklet-különbség is komoly hatással lehet a komfortérzetre és az energiafogyasztásra. Árnyékolás, zöldfelületek, beépítési sűrűség és gépészeti megoldások – mindezek már a tervezési fázisban összehangolhatók.
"Az, hogy műholdas adatokat használunk arra, hogy meghatározzuk a lokális klímáját egy városnegyednek, az az építőiparon belül nem egy elterjedt dolog, abban azt gondolom, hogy mi úttörők vagyunk."
Helyi anyaghasználat és életciklus-szemlélet
Az űrkutatás egyik alapvető tanulsága, hogy az erőforrásokkal takarékosan kell bánni. Ez a gondolkodás a földi építészetben is egyre hangsúlyosabb: a helyben elérhető anyagok használata, a szállítási igény csökkentése és az alacsony életciklus-kibocsátás ma már nemcsak környezeti, hanem pénzügyi kérdés is.
A jövő építészete adatvezérelt és reziliens
Az űripari szemlélet lényege nem egyetlen technológiában rejlik, hanem abban az adatalapú gondolkodásban, amely forgatókönyvekben tervez, és nem utólag reagál a problémákra.
Ahogy Németh Roland fogalmazott: a cél nem az, hogy minden projektben minden eszközt alkalmazzunk, hanem az, hogy mindig a megfelelő léptéken, a megfelelő technológiát használjuk. Így válhat az építészet valóban jövőállóvá – a Földön, a városainkban, és a következő évtizedek nehézségei között is. Roland és kollégái a Paulinyi & Partners cégcsoportnál pedig arra törekednek, hogy azok között az építészeti úttörők között legyenek, akik elsőként használják munkájukban ezeket technológiákat.
A teljes interjú a következő linken érhető el a Világgazdaság YouTube-csatornáján: https://www.youtube.com/watch?...