Július 1-jén megnyílt a nagyközönség előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában kialakított Városi Oázis: egy nagyjából egyhektáros, fedett, négy évszakos bemutatótér, ahol trópusi és szubtrópusi növényvilág, különleges állatfajok, őslénytani látnivalók és egy 14 méteres vízesés várja a látogatókat.
A megnyitóhoz kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetést is rendeztek a Biodóm épületéről, amelyen cégcsoportunk elnök-vezérigazgatója, az Ybl-díjas Dr. Paulinyi Gergely, a Biodóm egyik vezető tervezője is részt vett. A beszélgetést Gundel Takács Gábor moderálta, majd a résztvevők közösen indították el a Biodóm vízesését.
A Biodómról sokaknak elsősorban a különleges forma, a méret vagy a hosszú fejlesztési folyamat jut eszébe. Építészeti szempontból azonban legalább ilyen izgalmas kérdés, hogy milyen tervezési logika, szerkezeti gondolkodás és környezeti szemlélet áll az épület mögött. A megnyitó apropóján összegyűjtöttünk öt érdekességet, amelyek új nézőpontból mutatják meg a Biodómot:
1. Egyetlen nagy élő tér: A Biodóm a korszerű állatkerti bemutatás logikáját követi: nem különálló épületek sorozata, hanem egy nagy, fényáteresztő héj alatt létrejövő, négy évszakos bemutatótér. A Pannon Park központi építményeként kapcsolódik a külső kifutókhoz és parkrészekhez.
2. Nem mesterséges klíma, hanem alkalmazkodó ökoszisztéma: A Biodóm tervezésének célja nem egy állandóan szabályozott beltéri klíma létrehozása volt, hanem egy olyan szubtrópusi környezeté, amely természetes és mesterséges eszközök együttműködésével alkalmazkodik a külső időjárási viszonyokhoz. A gépészeti rendszerek csak ott avatkoznak be, ahol valóban szükséges.
3. A tető mögött parametrikus tervezés áll: A Biodóm szabad formájú tetőszerkezete parametrikus tervezési és szerkezeti optimalizációs folyamat eredménye. A geodetikus, háromszögelt acél rácsszerkezetet ETFE párnák fedik, így a látványos forma mögött tudatos mérnöki és fenntarthatósági döntések állnak.
4. A természet nem díszlet, hanem az épület része: Az ETFE burkolat átengedi a növények és állatok számára fontos természetes fényt, miközben mérsékli a külső időjárási hatásokat. A belső növényzet és vízfelületek hűtő, párásító hatása szintén nem dekorációként, hanem épületfizikai tényezőként jelenik meg.
5. Kortárs építészet érzékeny környezetben: A Biodóm érzékeny városi és műemléki környezetbe került: az Állatkert történeti épületei, a Városliget, a világörökségi védőzóna és a meglévő fák mind meghatározták a tervezést. A cél az volt, hogy az új épület ne versenyezzen a környezetével, hanem kortárs eszközökkel kapcsolódjon hozzá.
A most megnyílt Városi Oázisban a látogatók több ezer egzotikus növény között sétálhatnak, és olyan állatfajokkal találkozhatnak, mint a hulmánok, a kritikusan veszélyeztetett bali seregélyek vagy a sarkantyús teknősök. A helyszín emellett életnagyságú őshüllő-rekonstrukciókkal és élményszerű természettudományos ismeretterjesztő elemekkel is kiegészült.
Számunkra a Biodóm nem csupán egy nagyléptékű állatkerti fejlesztés, hanem annak példája is, hogyan tud az építészet a természettel együttműködni, nem pedig elszigetelődni attól. Ez a szemlélet — a természetes rendszerek megértése, a mérnöki innováció és a fenntartható építészeti gondolkodás összekapcsolása — ma aktuálisabb, mint valaha.