A Nádor utca 21. szám alatti műemlék irodaház átalakításának egyik legfontosabb építészeti megoldása egy új, központi közösségi tér létrehozása volt. Az épület eredetileg is irodaházként, vegyes funkciókkal épült meg, a felújítás során viszont világossá vált, hogy hiányzik egy közösségi használatra alkalmas központi tér, amely a mai irodai működéshez elengedhetetlen.
A korábbi „Fabank” elnevezéssel ellentétben az épület soha nem klasszikus bankként működött, így reprezentatív fogadócsarnok sem kapcsolódott hozzá – ennek pótlása vált a tervezési koncepció egyik kulcselemévé.
Belső udvar, mint térbeli lehetőség
Az eredetileg fedetlen belső udvar kedvezőtlen arányai – például a magasságához viszonyított kisméretű alapterület – zártságérzetet és korlátozott természetes fényellátást eredményeztek. A tervezés során ezért a bejutó természetes fény mennyiségének és minőségének javítása vált az egyik legfontosabb irányadó szemponttá.
Ennek érdekében javasoltuk a térkihasználást előnytelenül befolyásoló függőfolyosók elbontását. A belső udvarra néző homlokzatokon több nyílászárót is átalakítottunk: a történeti ablakok egy részének megtartása mellett átlós elhelyezésű, nagyobb üvegfelületekkel rendelkező „dobozokat” hoztunk létre. Ezek nemcsak több természetes fényt engednek be, hanem új térkapcsolatokat is létrehoznak.
Fények és terek
A tervezési döntéseket részletes benapozásvizsgálatok alapozták meg. A függőfolyosók elbontása és a nagyobb üvegfelületek alkalmazása jelentősen javította az udvar és a hozzá kapcsolódó terek egyenletesebb fényeloszlását, valamint a bejutó természetes fény mennyiségét.
A bevilágítás további erősítésére a belső udvarra egy fényinstalláció elhelyezését terveztük: ez az elem az udvar raszteréhez igazodik, és vízszintes irányú elemeivel tudatosan ellensúlyozza a tér csőszerű hatását, optikailag tágítva azt – a mesterséges és természetes fény így együtt formálja a teret.
Modern mérnöki válaszok múltbeli kérdésekre
Az új tetőszerkezet kialakításánál a gazdaságossági és üzemeltetési szempontok kiemelt szerepet kaptak. Az osztásrend megtervezésekor tudatosan törekedtünk arra, hogy megjelenjen az épület történetéhez kötődő „N” motívum, amely a hajdani Fabank jelképe volt. Az üvegtetőt nyitható szárnyakkal láttuk el, amelyek a nyári felmelegedés ellen védenek, és természetes módon biztosítják a belső udvar átszellőztethetőségét.
A műemléki értékek tiszteletben tartása alapelv volt a tervezés során. Az épület főbejárata, annak díszes kialakítása változatlan formában megmaradt, azonban a magasföldszint elérése után a további közlekedőfelületeket és a félszinteket áthidaló lépcsőket nagyvonalúbbá alakítottuk, segítve ezzel a vendégterületek könnyebb megközelítését.
A földszint új központja
A földszint kialakításánál a fedett belső udvar tudatos „helyzetbe hozása” volt a cél. A belső udvarhoz közvetlenül kapcsolódó három térben agilis pihenőtereket és kávézósarkot alakítottunk ki. Ezek a terek önállóan is használhatók, de rendezvények alkalmával egybe lehet nyitni őket, így a teljes földszinti térsor egy nagy reprezentatív térré alakulhat, az épület tehát alkalmassá válik nagyobb fogadások és konferenciák befogadására is.
A központi udvar kialakításával nem csupán egy funkcionális hiányt pótoltunk, hanem egy új, identitáshordozó elemet is létrehoztunk. Az eddig háttérbe szoruló belső udvar az épület fő arculati elemévé, közösségi jelképévé válhat: olyan térré, amely egyszerre tiszteli a műemléki múltat és megfelel a kortárs irodaépítészet elvárásainak.