Egy korszak lenyomata – a Fabank története
Számunkra kiemelten fontos, hogy megőrizzük Budapest történeti rétegzettségét, és kortárs értelmezéssel is gazdagítsuk azt.. A Nádor utca 21. felújítása ennek az elköteleződésnek az egyik legszebb példája: egy olyan műemléki épületet újítunk meg, amely egyszerre őrzi a szecesszió finom részletgazdagságát és a magyar ipartörténet különleges fejezeteit. A projekt célja, hogy a ház, az eredeti karakterét megtartva, de a modern építészeti elvárásoknak megfelelve szülessen újjá.
A Belváros szívében, az Arany János utca és a Nádor utca sarkán áll az a több mint egy évszázados, különleges építészeti örökséget hordozó műemlék, amely 1912–1915 között, Neuschloss Emil
megbízásából épült fel. A volt Ugriai–Nasici Fabank Rt. bér- és irodaháza nemcsak építészeti értéke, hanem ipartörténeti jelentősége miatt is meghatározó része Budapest városszövetének.
Az épület tervezői, Révész Sámuel és Kollár József műépítészek olyan alkotást hoztak létre, amely a korabeli formavilágát ötvözi a faiparral.
A Fabank szemlélete az épület lelkében
Bár a Fabank nem klasszikus bankintézményként működött, mégis fontosnak tartotta, hogy központi épülete tükrözze a vállalat identitását. A társaság a Nasici Erdőgazdaság hatalmas faállományát hasznosította – így természetes döntés volt, hogy ez az anyag ne csak szerkezeti, hanem esztétikai elemként is meghatározza a ház karakterét.
A belső terekben Bodon Károly egyetemi tanár tervei alapján készült, részletgazdag, faragott tölgyburkolatok kaptak helyet. A szlavón erdők növényvilágát idéző motívumrendszer tölgyleveles, makkdíszes és erdei virágokat megjelenítő ornamentikával járja át az épületet –a homlokzattól, egészen a falakon megjelenő, farönköt cipelő gyermekalakokig.
A történelmi rétegződések nyomában
Több mint száz év alatt a Nádor utca 21. számos átalakításon ment keresztül, miközben alapkaraktere lényegében érintetlen maradt. 1934-ben kialakították a függőfolyosókat, kiépítették a légoltalmi funkciókat, közel húsz év után, 1952-ben megtörtént a tetőtér beépítése, két évvel az ezredforduló előtt pedig az új földszinti portálok mellett elkészült a gépészeti és elektromos rendszerek felújítása is.
A ház hosszú ideig több nagyvállalat – többek között a Péti Nitrogénműtrágyagyár és a Transelektro – székhelyeként működött. Az eredeti tervek sajnos nem maradtak fenn, így a mostani felújítás során különösen nagy hangsúlyt kapott az építészeti nyomok, részletek, anyagok gondos feltárása és értelmezése.
Hogyan folytatjuk a Nádor utca 21. történetét?
A felújítás során célunk pótolni az épület eredeti hiányosságait, a műemléki anyaghasználathoz méltó minőségben megújítani a szerkezeteket, és olyan új elemeket létrehozni, amelyek finoman, mégis egyértelműen reflektálnak az épület szecessziós, erdő tematikájú örökségére. Ennek egyik példája a belső udvart fedő üvegtető friss beemelése – amelynek „N” alakú bordázata a hajdani Fabank ikonikus motívumára utal.
A Nádor utca 21. felújítása nem csupán műemléki rekonstrukció, hanem szemléleti párbeszéd, amelynek kulcskérdése, hogy hogyan lehet egy több mint százéves mestermunkát úgy megőrizni, hogy közben a 21. századi elvárásoknak megfelelő irodaház szülessen.
Megtiszteltetésnek érezzük, hogy az ehhez hasonló kérdésekre hamarosan mi válaszolhatunk, hiszen a Paulinyi&Partners tervezői büszkén és felelősségteljesen írják tovább ezt a történetet.