Szivák Béla, a Paulinyi&Partners cégcsoport Digitális Fejlesztési Vezetője is előadást tartott az INFOTÉR ConTech 2025 konferencián, amelynek középpontjában az űradatok és mesterséges intelligencia alkalmazásai álltak az építészet és várostervezés területén. Betekintést nyújtott azokba az innovatív digitális eszközökbe és modellezési megoldásokba, amelyekkel a fenntartható és energiahatékony, valamint nem utolsó sorban mikroklímatudatos városfejlesztés jövőjét formáljuk.
A fenntarthatósága jövője a műholdakról olvasható ki
Szivák Béla digitális fejlesztési vezetőnk arról beszélt, hogyan válik a földmegfigyelés és az adatalapú elemzés az építészeti és várostervezési innováció egyik legfontosabb pillérévé. Az előadás betekintést adott abba, hogyan fogja az űrtechnológia és a mesterséges intelligencia együttesen alakítani a városaink jövőjét akár még a tervezőasztalon, jóval az építkezés előtt. Olyan innovatív eszközöket fejlesztünk, amelyek a szatellit-alapú földmegfigyelés és a gépi tanulású képfelismerés adatait integrálják a BIM és GIS rendszerekbe. A cél: valós, mérhető, prediktív adatokat biztosítani a városi léptékű döntéshozatalhoz.
A Sentinel–2 műholdakból származó adatok alapján számított indexek (NDVI – vegetáció, NDBI – beépítettség, NDWI – vízfelület, LST – talajhőmérséklet) lehetővé teszik, hogy pontos mikroklíma- és városi hősziget-modellek készüljenek. Ez az ún. Heatscape Resolve rendszer, amely képes szimulálni a városi hősziget-hatást, és már a telek kiválasztásának vagy városfejlesztési forgatókönyvek tervezésének korai fázisában megbízható döntéstámogatást nyújt.
Az előadás rávilágított arra, hogy a műholdas földmegfigyelés [BS1] képes feltárni azokat a mikroklíma különbségeket, amelyek akár 2030-ig meghatározhatják egy-egy városrész komfortját, energiafogyasztását és zöldfelületi arányát.
Energetikai jövőképek
Az Urban Energy Scan (UES) rendszer egy műholdas adat alapű város energetikai prediktív szimulációs rendszer, amely a műholdas megfigyeléstől az épületszintű attribútumokig követi végig az adatfolyamot. Az építóipari specifikus LM modellek és a kalibrált regressziós eljárások segítségével mérhető például az épületmagasság, szintszám, tetőszerkezet, és az üvegezési arány – vagyis minden olyan paraméter, amely befolyásolja az épület energiafogyasztását.
A kapott adatokból dashboardok és prediktív szimulációk készülnek a városi energiafogyasztásáról, amelyek támogatják a városi energia stratégiák kidolgozását, az épület tipológiák meghatározását [BS2] és a zöld infrastruktúra hatékony elhelyezését.
Egy ilyen adatalapú rendszer segítségével például modellezhető, hogyan változik egy kerület energiaigénye, ha nő a beépítettség vagy csökken a zöldfelület – és mindez hogyan hat a városi hősziget-hatásra. A városi léptékű energetikai szimuláció tehát nemcsak tervezői, hanem stratégiai döntéshozói szinten is új perspektívát ad.
A jövő városai adatból épülnek
Az adatalapú tervezés nem helyettesíti az emberi kreativitást, de új szintre emeli azt: lehetőséget ad arra, hogy a városok működését mérhető, előre jelezhető és optimalizálható rendszerré formáljuk. A földmegfigyelésen alapuló fejlesztések nem a jövő, hanem a jelen lehetőségei – ezekkel formálhatjuk a holnap fenntartható városait.
Ahogy Szivák Béla zárta előadását: „A jövő városai már ma kirajzolódnak a műholdképeken – nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezeket az szcenáriókat felelősen és okosan építsük be a döntéseinkbe.”